Magyarországon egyre népszerűbb és sokfelé már megvalósították városi szinten a helyi pénz bevezetését. Vezér-Szörényi

 László szerint a gazdasági válságban felértékelődik ennek a fizetőeszköznek a jelentősége, ugyanis kiemelt fontosságú lesz a regionális hitelfelvételek esetében, hiánya viszont meggátolhatja a kilábalást a gazdasági problémákból. A baranyai Jo

bbik a pénzügyi szakember segítségével az egész megyére kiterjedő helyi pénzrendszert dolgozott ki.

Ismert, hogy a hagyományos pénznek nincs, vagy csak részleges fedezete van. Ezzel szemben a helyi pénz száz százalékos fedezettel bír. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a vevő a piacon helyi pénzt ad a húsért, a hente

süzlet az állattartónak ezzel a fizetőeszközzel egyenlíti ki a hús árát, a gazda pedig szintén ezekkel a lokális „bankjegyekkel” törleszti az állatok takarmányának költségeit. A takarmány eladója ezzel fizet a helyi benzinkúton az üzemanyagért, a benzinkutas pedig ezért a pénzért vesz húst a piaco

n, és a kör bezárult. A helyi pénz előnye, hogy csak a lokális gazdaságban használható, ezáltal a források nem áramolnak ki az adott régióból, a gazdasági élénkülés jótékony hatását helyben fejti ki. A legtöbb régiónak az okozza a legnagyobb gondot, hogy a folyamatos pénzkiáramlás miatt elszegényedik.

A válságban felértékelődő szerep

Vezér-Szörényi László pénzügyi szakember szerint a gazdasági válságban felértékelődik ennek a fizetőeszköznek a jelentősége, kiemelt fontosságú lesz a regionális hitelfelvételek esetében. Hiánya viszont meggátolhatja egy-egy régió gazdasági felemelkedését, vagy a kilábalást a problémákból.

Az ismert és manapság elátkozott frank mellett a svájci WIR már egy jól működő, országos szintű rendszer az alpesi országban. Ebben a helyi pénzben lehet hitelt felvenni, majd ugyanebben visszafizetni. Nagy előnye ennek, hogy a helyi pénz gyakorlatilag kamatmentes, sőt akár negatív kamatú is lehet. Németországban is sokfelé fizethetnek a helyiek az adott régiók helyi pénzeivel.

Azonban egy helyi pénznek nem csak gazdasági élénkítő hatása lehet, idővel az önrendelkezés szimbólumává válhat, mint székelyföldi SIC. Már a bevezetéséről folytatott szakmai és politikai egyeztetés puszta ténye is kiverte a biztosítékot néhány román politikusnál.

Megyei rendszert dolgozott ki a Jobbik

Magyarországon több városban is bevezettek már helyi, pénzhelyettesítő fizetőeszközt, ám a baranyai Jobbik az egész megyére kiterjedő helyi pénzrendszert valósítana meg.

„Egy korábbi gazdasági ülésre meghívtuk Vezér-Szörényi Lászlót, aki a Pécsi Korona bevezetése mellett érvelt. A helyi pénz bevezetését kidolgozó pénzügyi szakember és a megye képviselői is leültek az OTP bankkal tárgyalni. A rendszer elindításra kész már csak a megyei vezetés hozzájárulása szükséges ehhez” – nyilatkozta lapunknak Szőcs Norbert.

A Jobbik megyei képviselője elmondta, a kezdeti cél, hogy a megye költségvetésének 20 százalékát Pécsi Koronában határozzák meg. Hozzátette, ez a helyi gazdaságot is élénkíti, ráadásul Pécsi Koronában lehet majd hiteleket is adni, amelyet nem befolyásolnak a devizapiaci és tőzsdei változások, ráadásul forintot sem kell e célra fordítani.

„A városi kezdeményezések helyett egy szélesebb, egész megyére kiterjedő rendszert hozhatunk létre. A helyi pénzt természetesen lehet forintra váltani, ám célunk, hogy a korona önálló fizetőeszközként egyre szélesebb körben, egyre több kis- és középvállalkozás között éljen önálló életet” – szögezte le Szőcs Norbert. 

A városokban már érezhető a siker  

A helyi pénz városokban már elterjedt, használata egyre népszerűbb. A Hűség Városában egy éve használják a Soproni Kékfrankot. 444 soproni és 40 környékbeli település üzletében és kereskedelmi helyén fogadják már el fizetőeszközként. A kékfrankra a helyben működő Rajkai Takarékszövetkezet vállal fedezetet.

Ugyanígy sikert könyvelhet el a Rábaközi Tallér is, amelyet Győrött és környékén a Soproni Kékfrankot is bevezető Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet indított útjára. A két pénzhelyettesítő fizetőeszközt Sopronban és Győrött, valamint a környező településeken is elfogadják.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szokásos hozzáállását jól bizonyítja, hogy egyik igazgatója, Bartha Lajos közölte, az MNB jogilag aggályosnak tartja a helyi pénz kifejezést és a használatához kötődő bizonyos jogi feltételek betartását.

Hutflesz Mihály, a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület alelnöke erre közölte, az MNB pénzjegynyomdájában nyomtatják a nemzeti bank megkövetelte biztonsági funkciókkal ellátott pénzhelyettesítő utalványt.

Veszprémben és környékén rövidesen Balatoni Koronával lehet fizetni, emellett felmerült már a Pécsi Tüke, a Debreceni Fantallér és a Kiskőrösi Korona bevezetése, sőt egyre több megyeszékhelyen kerül szóba a lokális pénz meghonosításának gondolata.


Balczó Mátyás-Lánczi Richárd

(A helyi pénz működéséről, előnyeit bemutató írás megjelent a Bar!kád hetilap decemberi számában.)

barikad.hu