Standard & Poor’s, háború Európa ellen?

Mozgalmas héten vagyunk túl: látványos forinterősödésen, az Európai Unió leminősítésén, Fellegi Tamás lemondásán, vagy épp Orbán Viktor sajátosan értelmezett szabadságharcán csodálkozhattunk.

Tiszavirág életű forinterősödés

Pedig minden olyan szépen indult.  A forint látványos erősödéssel nyitottunk a héten, így a hétvégi mélypontról nemzeti valutánk már a 300 forintos lélektani határ közelébe került, majd rövid időre át is lépte azt. 

Nemzeti valutánk erősödésének fő oka a pozitív nemzetközi hangulat, így a forint erősödése mellett csökkenő állampapírhozamokról, javuló csődkockázati mutatóról, valamint emelkedő BUX indexről is beszélhetünk. Az egész Európára kiterjedő javuló hangulat főleg az olasz megszorító-csomagnak, Angela Merkel és Nicolas Sarkozy mai tárgyalásának szól. Emellett azonban a forint a régiós valutáknál is jobban erőre kapott. A pozitív hangulat nem tartott túl sokáig, köszönhetően a Standard&Poor’s lépéseinek. 

Alaposan felborította a pozitív várakozásokat és elrontotta a jó hangulatot az európai kontinensen az amerikai hitelminősítő hétfő esti döntése.  A S&P 15 eurózóna-tagot tett negatív figyelőlistára (a görögöket már nincs hová leminősíteni, Ciprus pedig eleve figyelőlistán volt). Az indoklás szerint a döntés oka, hogy a rendszerszintű stressz megemelkedett az eurózónában, amely az egész övezet hitelbesorolására negatív hatással van, vagyis szerintük a még egészséges országokat is "megfertőzi" a spanyol és olasz válság. 

Hogy ez biztosan megtörténjen, arról tehát gondoskodott az S&P. A nyomásgyakorlás eme igen csak nyílt és átlátszó módja egyértelműen a pénteki EU-csúcsnak szólt, ahol a vezető tagállamok a szigorú költségvetési politika emeltek szót. 

A hitelminősítő lépése azonban kontraproduktív lehet, amennyiben a tagállamok egyre kevésbé vetik magukat alá a nemzetközi spekuláns pénztőke érdekeinek, magyarul gazdaságpolitikájukat már nem a különböző pénzcsoportok érdekeinek megfelelően működő hitelminősítők alá rendelik.

Nem állt azonban le az S&P, kedden az euróövezet pénzügyi stabilitását szolgáló mentőrendszer (EFSF) lehetséges legjobb, "AAA" hosszút távú osztályzatát is negatív kihatású - vagyis viszonylag rövid időn belüli leminősítés valószínűségére utaló - felülvizsgálat alá vette a cég. A ház közölte azt is, hogy a felülvizsgálatot a csütörtökre és péntekre tervezett EU-csúcsértekezlet után "a lehető leggyorsabban" befejezi. 

Ezzel még csak nem is nagyon tagadták, hogy a valódi céljuk a beavatkozás volt.

Egy miniszterrel kevesebb – egy főtárgyalóval több

Csütörtökön aztán jött a hét egyik meglepetése, Fellegi Tamás Nemzeti Fejlesztési miniszter benyújtotta a lemondását, hogy az IMF-el való tárgyalássorozatra tudjon koncentrálni. A hivatalos indoklás szerint a Valutalappal való tárgyalás egy embert kívánó feladat. Sajtóvisszhangok szerint azonban a lemondás egy nagyobb átszervezés része, s nem csak Fellegit érinti, hanem Matolcsy Györgyöt is, akinek távozását így alapozzák meg. 

Egy biztos, a sikertelen gazdaságpolitika miatti nyomás már akkora a miniszterelnökön, hogy mindenképp át kell alakítania a kabinetét. 

EU-csúcs: barkóba magyar módra

Az EU-csúcson Orbán Viktor és csapata sajátos diplomáciai performansszal szórakoztatta az unió vezetőit és a közvéleményt az állandóan formálódó és változó, de hivatalosan végig változatlan magyar álláspontról. 

Mint ismeretes, az Európai Tanács a hivatalos közleménye az európai állam- és kormányfők csütörtök éjszakai tanácskozásának eredményéről úgy szólt, hogy a megállapodás kidolgozásában két ország nem kíván részt venni: Nagy-Britannia és Magyarország. A nemzeti szuverenitás önkéntes lemondásáról szóló karakán nem pár órával később azonban már egy sejtelmes talánra, délutánra pedig egy egyértelmű igenre változott. 

A gazdasági szabadságharc kormánya ugyanis úgy nyilatkozott, hogy ebben a kérdésben a magyar parlamentnek kell dönteni, amely – ne legyenek kétségeink – a Fidesz kétharmadának hála meg is fogja szavazni, ezt Brüsszelben is tudják.

Orbán Viktor és a magyar külpolitika nem tud kitörni az IMF és EU szabályrendszeréből, amely azonban egyre kevésbé tolerálja a különálló nemzeti gazdaságpolitikát.

Lefekszünk az IMF-nek?

Már a hétvégén röppent fel a hír, a kormány szerint nem lenne tragédia, ha a tervekkel szemben nem elővigyázatossági hitelvonalról, hanem egy klasszikus készenléti hitelkeretről születne megállapodás a hivatalosan januárban induló tárgyalásokon. Ez utóbbihoz valószínűleg az IMF is ragaszkodni fog, mivel így komolyabb feltételeket és állandó ellenőrzést is szerezhet az ország felett. 

Egyelőre azonban még a számok sem biztosak. A hétvégén a kormányzati forrás 10-15 milliárdról, Orbán Viktor a héten 4-5 milliárdról, londoni elemzők pedig 5-10 milliárd eurós keretről beszéltek. A számok tehát jelentősen eltérnek egymástól, de várhatóan inkább a 10 milliárd euró lesz a befutó, mivel ez fedezné Magyarország lejáró deviza és forint adósságát.

Bazsó Bálint