Kiszolgáltatott vidék - mától él a polgárőrtörvény

|

Új törvény szabályozza mától a polgárőrségek tevékenységét; azok az egyesületek működhetnek, amelyek tagjai a köztestületté alakuló Országos Polgárőr Szövetségnek (OPSZ), valamint országosan egységes formaruhát viselnek.

A polgárőr-egyesületeknek együttműködési megállapodást kell kötniük az illetékes megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitánysággal is.
    
Az új jogszabály szerint a polgárőrszervezetek nem folytathatnak politikai tevékenységet, működésük politikai pártoktól független. A törvény meghatározza a polgárőr-egyesület által kizárólagosan végezhető alapfeladatokat is, így a közterületi járőrszolgálatot, a figyelőszolgálatot és a jelzőőri feladatokat.
    
A jövőben csak 18 évnél idősebb, büntetlen előéletű emberek lehetnek polgárőrök és minden polgárőr egységes, kitűzhető, fényképes azonosító igazolványt kap az Országos Polgárőr Szövetségtől.
    
Szintén újdonság, hogy országosan egységes formaruhát kapnak a polgárőrök, akik ezen kívül hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést nem használhatnak.
    
További változás, hogy a törvény bevezeti a polgárőrszolgálat ellátásával kapcsolatos panasz jogintézményét is. Panaszt bárki indíthat az OPSZ-nél, amely a legsúlyosabb esetben eltilthatja a tevékenységtől a polgárőrt.
    
A polgárőrség az idén 700 millió forintból gazdálkodhat, munkájukhoz várhatóan 50-100 autót is kapnak.
    
A polgárőrmozgalom húsz éve, 1991-ben indult el, a szervezet eredeti neve Önvédelmi Szervezetek Országos Szövetsége volt. A szövetség honlapján Túrós András OPSZ-elnök arra emlékeztet, hogy az első egyesületek a közbiztonság és "az akkori rendőrség kritikájaként" alakultak meg.
    
A szövetség elnöke 1991 és 1997 között Kopácsi Sándor, Budapest 1956-os rendőrfőkapitánya volt. A szervezetnek jelenleg mintegy 84 ezer tagja van, akik csaknem kétezer egyesületben tevékenykednek.

MTI - barikad.hu

Keressen minket az alábbi közösségi oldalakon!

Helyi videó

Központi videók



Kiskáté

A magyar föld egyrészt az elkövetkező évtizedekben várható ökológiai változásokra tekintettel a nemzet túlélésének záloga, másrészt magyar tulajdonban tartása állami szuverenitásunknak alapfeltétele...