Tudatos forintgyengítés zajlik. Forrai Richárd, az Iránytű Intézet vezető elemzőjének  véleménye szerint a haszon reményében előre megtervezett nyomás alatt tartják Magyarországot.  

– Milyen hatással lesz Fellegi csütörtöki bejelentése a forintra?

– A forint gyengülését átmenetileg megállíthatja, vagy legalább lelassíthatja, Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter mai nyilatkozata, melynek pénzpiaci hatása talán kitart a jövő heti informális IMF-tárgyalások megkezdéséig. Ezt követően lehet a további kommunikációval beavatkozni a forintpiacon és megakadályozni, esetleg megfordítani a további gyengülést, bár ahhoz egyre inkább konkrétumokra lesz szükség.

– Fellegi bejelentése megoldás az ország jelenlegi helyzetének stabilizálására?

– Sajnos az látszik, hogy a kormány hol benzinnel, hol vízzel oltja a tüzet, ezt abból lehet a leginkább látni, hogy az EU/IMF párossal tárgyaló magyar delegáció két tagja, Pleschinger Gyula és Fellegi Tamás teljesen ellentétes véleményt fogalmaztak meg 24 órán belül. Ennek alapvetően két oka lehet. Az egyik, amikor egy amatőr, átgondolatlan és csapongó gazdaságpolitikai teljesítmény gyenge kommunikációval párosul, a másik pedig, hogy tudatos forintgyengítés zajlik, néhány stabilizáló, vagy inkább gyengülést fékező kijelentéssel.

– Ez kinek az érdeke?

– Ezen a bennfentesek, azaz a beavatott kevesek sokat nyernek. Vagyis a tömegek, jellemzően a devizahitelesek pedig sokat veszíthetnek. Nem beszélve a lakosság mellett az önkormányzati, a vállalati és az állami devizakitettségről, amin keresztül az egész magyar gazdaság tovább süllyed az adósságspirálba.

– Milyen következményei vagy elvárásai lehetnek az IMF-nek a készenléti hitel odaítélésével kapcsolatban?

– Ha a piaci pánik és a médiahisztéria elül, és elkezdődnek a tárgyalások, akkor lehet csak tisztán látni ebben a kérdésben. A kormány álláspontjának megváltozása ugyanakkor várható volt, hiszen a jól értesült, mondhatni bennfentes piaci elemzők már korábban jelezték, az úgynevezett elővigyázatossági hitelkeret-szerződésre Magyarországnak esélye sincs, hiszen ahhoz túlságosan magas az államadósság. Ehhez mérten pedig a magyar kormány kommunikációja és gazdaságpolitikája túlzottan „harcias” és kiszámíthatatlan. Az azért elgondolkodtató, hogy a sokat kritizált jegybanktörvénybe gyakorlatilag beépítették az Európai Központi Bank majdnem minden kérését, valamint a stabilitási törvényt is megszavazták, ami végső soron az államháztartás stabilitását eredményezheti.

– Ez megnyugtatja a kedélyeket?

– Most is komoly támadások érik a forintot. Így a látványos forradalmi harcosok már a második nagy pofonba szaladnak bele szűk egy hónapon belül. Először december elején történt az ominózus hátraarc, amikor a korábban tűzzel-vassal elüldözött IMF-től kért segítséget a magyar kormány, most pedig már abba is beleegyeznének, hogy az elővigyázatossági hitelkeret helyett egy készenléti hitelmegállapodást kössenek a nemzetközi szervezetekkel (IMF és EU), amit természetesen a belföldi kommunikációban majd megpróbálnak elővigyázatossági keretként beállítani, mondván nem kívánják igénybe venni, pusztán biztonsági célokat szolgál.

– Qui prodest? Kinek az érdeke?

– Ami mindenképpen megfontolandó, hogy az egész forintgyengítési hisztéria nem szól másról, mint hogy a magánbefektetők szabadulni akarnak a forintalapú eszközeiktől (állampapírok, deviza, részvények stb.) és ezt az IMF-en keresztül szeretnék biztonságosan megtenni. Ugyanis egy nagymértékű forintgyengüléssel az eddig megszerzett hozamokat, jövedelmeket gyakorlatilag elbukhatják, sőt egy csőd esetén még a befektetett tőkéjük is veszélybe kerülhet. Viszont ha van egy biztonsági tartalék, amiből probléma esetén „kártalaníthatják” őket, akkor már szívesen zsebre vágják a 10 százalék feletti hozamokat is.

barikad.hu